|  Antwerpen  |  Történelem  |  Látnivalók  |  Flandria  |  Művészet  |  Olimpia  |  Galéria  |  Térkép  |

 

 

 
 
 
Olimpia


Antwerpen 1920-ban rendezte meg olimpiáját. Az esemény előkészületei nem zajlottak felhőtlenül. Kezdve azzal, hogy az 1916-os berlini olimpia az I. világháború miatt „elmaradt” és ezzel a bejegyzéssel is került be a sportlexikonokba, amit legfőképpen az indokolt, hogy a sportolók az idő tájt a harctereken voltak kénytelenek megcsillogtatni tehetségüket. Mivel azonban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság úgy döntött, hogy olimpiát meg nem rendezni lehet, de elhalasztani semmiféleképpen sem, így VI-os sorszámmal került be a nagy könyvbe. Az antwerpeni rendezést nehezítette az a tény is, hogy az engedélyt viszonylag kényes körülmények között kapta meg. 1914-ben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság kongresszusán Antwerpen és Lyon városokkal szemben Budapest nyerte el a legtöbb szavazatot. Az I. világháború következményeképpen viszont Európa térképe és politikai erőviszonyai átrajzolódtak. A VII. olimpia megrendezésének jogát elvették Budapesttől, majd végül Antwerpennek adományozták. A magyarok szomorúságát tovább tetőzte az a tény, hogy a vesztes hatalmakat, így Magyarországot, Németországot, Ausztriát, Bulgáriát és Törökországot nem hívták meg a játékokra. Lengyelország, valamint Szovjet-Oroszország sem vehetett részt.


Ironikusnak tűnhet, hogy éppen Antwerpenben debütált az öt karikás szimbólum, amely máig is az öt kontinens egységét hirdeti. A résztvevőknek újdonságként szolgált, hogy a nyitóünnepélyen vonták fel először az ötkarikás zászlót. Itt született meg az olimpiai eskü, melynek szövegét a 34 éves belga vízilabdázó és vívó, Victor Boin mondta el. Azóta is hagyomány, hogy minden olimpiai megnyitón ugyanígy tesz a vendéglátó ország egyik sportolója. Érdemes még megjegyezni azt, hogy a békegalambok röptetése is itt vált jellemzővé.


A belgák minden igyekezetük ellenére sem tudtak sikeres olimpiát produkálni. A rendezvényen 29 ország vett részt 2626 benevezett sportolóval, köztük 2561 férfivel és 65 nővel. A sportágak száma 154 versenyszámmal húszat tett ki úgy, mint lovassport, lovaspóló, labdarúgás, kötélhúzás, kerékpár, gyeplabda, íjászat, evezés, birkózás, atlétika, vízi sportok, vívás, vitorlázás, torna, tenisz, súlyemelés, sportlövészet, rögbi, öttusa és ökölvívás. Antwerpen 25 ezer fős stadionjában csak a labdarúgó torna döntőjében volt telt ház, ami viszont igencsak botrányosra sikerült. Belgium 2-0-ra vezetett a csehszlovákokkal szemben, amikor azok egyszerűen levonultak a pályáról. A többi mérkőzésre lasszóval voltak kénytelenek fogni a nézőket. A rendezők ingyenjegyeket osztogattak és iskolásokat vezényeltek ki a tribünökre. Nem festett túl jó fényt az eseményre az sem, hogy az uszoda vize hideg és koszos volt, valamint, hogy a futópályák sárban úsztak.


Antwerpenben mutatkozott be a világ valaha volt egyik legjobb atlétája, a finn Paavo Nurmi, azaz a „metronómember”. Ő váltotta le az előző olimpián triplázó Kolehmainent. 23 évesen összesen három aranyérmet szerzett, csapatversenyben, 8000 méteres terepfutásban és 10000 méteres futásban. Csak 5000 méteren, első számában nem győzedelmeskedett, viszont az ezüstérmet itt is megszerezte. A hajrában kapott ki a francia Joseph Guillemot-tól, aki súlyos gázmérgezést szenvedett a háború során és csak a csodával határos módon kezdhette újra pályafutását. Finnország ekkor élte fénykorát. 1920-tól 1928-ig, a három olimpián sportolói 94 érmet szereztek, ebből 36 aranyérmet.


Az olimpia másik nagy kedvence az olasz Nedo Nadi lett, aki, mint az „antwerpeni kisfiú” vált híressé. A livornóból származó vívó a vívás hat aranyérme közül ötöt tett a magáévá. Csupán a párbajtőr egyéniben nem járt sikerrel. Diadalmaskodásához azonban egyértelműen hozzájárult, hogy a magyarok kénytelenek voltak otthon maradni.


A britek közül a 36 éves Albert Hill emelkedett ki, aki 800 illetve 1500 méteren győzött.


Charley Paddock és Morris Kirksey amerikai sportolók a 4x100-as váltóban arattak diadalt, valamint a 100-as döntőn is egymás ellen viaskodtak. Kirksey nevéhez fűződik az az érdekesség is, hogy egyike volt azon sportolóknak, akik két sportágban is aranyérmet szereztek. 1920-ban tagja volt a nyertes atlétikaváltónak és a bajnok rögbi csapatnak is.


A kisnehézsúly kategóriában Edward Eagan amerikai ökölvívó érdemel említést. Ő az egyetlen, aki nyári és téli olimpián is egy-egy aranyéremmel lett gazdagabb. Később, 1932-ben az Egyesült Államok négyes bob csapatának tagjaként jelent meg Lake Placidben.


Minden idők egyik legnagyszerűbb teniszezője, a francia Suzanne Lenglen is elbűvölt mindenkit. Megnyerte a női egyest, miközben összesen négy játékot vesztett. Ezen kívül vegyes párosban is diadalmaskodott Max Decugis oldalán, női párosban pedig bronzérmet nyert Elisabeth d’Ayennnel.


Az 1908-as és 1912-es játékokon érmet nyert belga vízilabdacsapat tagját, Boint Antwerpenben már vívóként nevezték be. A párbajtőrcsapattal itt is kapott egy ezüstérmet. A sporttörténelembe a következő sorokkal írta be magát: „Az összes versenyzőtársam nevében esküszöm, úgy veszünk részt ezen az olimpián, hogy tiszteletben tartjuk a játékok szabályait, a sportszerűség eszméjét, és a sportot dicsőítve, csapataink sikeréért szállunk harcba.”.


Rengeteg ország rengeteg éremmel és tapasztalattal lett gazdagabb az antwerpeni olimpia után is. Sorba véve a teljesítményeket, a tíz legeredményesebb a díjak szempontjából az Amerikai Egyesült Államok 41 aranyéremmel, 27 ezüstéremmel és 27 bronzéremmel; Svédország 19 arannyal, 18 ezüsttel és 24 bronzzal; Nagy-Britannia 15 arannyal, 15 ezüsttel és 13 bronzzal; Finnország 15 arannyal, 10 ezüsttel és 9 bronzzal; Belgium 14 arannyal, 11 ezüsttel és 11 bronzzal. Norvégiánál ezek a számok 13-at, 9-et és 9-et tesznek ki; Olaszországban 13-at, 5-öt és 5-öt; Franciaországban 9-et, 19-et és 13-at; Hollandiában 4-et, 2-t és 5-öt; Dániában pedig 3-at, 9-et és 1-et.


Belgium nyilván nem rendezhetett olyan felejthetetlen olimpiát 1920-ban, mint azt Svédország tette 1912-ben. Azt viszont nem szabad elfelejtenünk, hogy mindez négy év háború után következett, ami azért a sportolók életét sem kímélte túlságosan. Az antwerpeni olimpiát nevezhetjük az első csonka olimpiának, de nagy valószínűséggel nem mondhatjuk el az utolsónak.


 
 
 
impresszum | jogi nyilatkozat | kapcsolat                                                                                        Antwerpen